Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈviʒɡɒ]

Főnév

vizsga

  1. A tanuló számadása az anyag tudásáról, és hogyan tudja azt alkalmazni. Ez kérdések feltételéből áll, amire annak a személynek, akit kérdeznek, felelnie kell szóban vagy írásban, illetve kérésre be kell mutatnia, hogy amit tanult vagy tud, azt a gyakorlatban egy bizonyos helyzetben hogyan alkalmazza.

Szinonimák

Származékok

Fordítások

Ragozás

vizsga ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset vizsga vizsgák
tárgyeset vizsgát vizsgákat
részes eset vizsgának vizsgáknak
-val/-vel vizsgával vizsgákkal
-ért vizsgáért vizsgákért
-vá/-vé vizsgává vizsgákká
-ig vizsgáig vizsgákig
-ként vizsgaként vizsgákként
-ul/-ül - -
-ban/-ben vizsgában vizsgákban
-on/-en/-ön vizsgán vizsgákon
-nál/-nél vizsgánál vizsgáknál
-ba/-be vizsgába vizsgákba
-ra/-re vizsgára vizsgákra
-hoz/-hez/-höz vizsgához vizsgákhoz
-ból/-ből vizsgából vizsgákból
-ról/-ről vizsgáról vizsgákról
-tól/-től vizsgától vizsgáktól
vizsga birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én vizsgám vizsgáim
a te vizsgád vizsgáid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
vizsgája vizsgái
a mi vizsgánk vizsgáink
a ti vizsgátok vizsgáitok
az ő vizsgájuk vizsgáik