Szerkesztő:LinguisticMystic/mul/languages/macrolanguages
A makronyelv (az angol macrolanguage nyomán) a nyelvészetben az ISO-639 nemzetközi szabvány által bevezetett besorolási kategória. Általában olyan, több elkülönült változatban élő nyelv megnevezése, amelynek dialektusai, bár egymás között kölcsönösen nem feltétlenül érthetőek, bizonyos megfontolásokból mégis egyetlen nyelvnek tekintendők.
Ily módon a makronyelv jelenthet nyelvészetileg – szigorú értelemben véve – több, egymással nagyon közeli rokonságban álló nyelvet is, amelyekre nincsenek külön megnevezések. A meghatározást gyakran diglosszia esetére alkalmazzák, vagyis olyan beszélt nyelvváltozatoknál, amelyek már eltávolodtak egy régebbi, klasszikus nyelvváltozattól, viszont ez utóbbit mint az érintkezés és a tömegkommunikáció nyelvét használják a különböző változatok beszélői között. Makronyelv például az arab nyelv, az azték nyelv, a szárd nyelv, és számos indián nyelv. A makronyelvek nyilvántartását a SIL International szervezet vezeti.
A makronyelvek listája
szerkesztésA lista az ISO 639-3 hivatalos makronyelv-kódlistájának adatait tartalmazza, összesen 61 makronyelvet és az azok alá tartozó önálló nyelveket.Sablon:refhely Sablon:jegyzet
Sablon:Ábc index (Az egyes makronyelvekben található önálló nyelvek a számokra kattintva tekinthetőek meg.)
ISO kódok | A makronyelv | ||||
---|---|---|---|---|---|
639-1 | 639-2 (T/B) |
639-3 | neve | önálló nyelveinek száma |
Megjegyzések |
ak | aka | akaSablon:horgony | akan | 2 | |
ar | ara | ara | arab | 30 | |
ay | aym | aym | ajmara | 2 | |
az | aze | aze | azeri | 2 | |
– | bal | balSablon:horgony | beludzs | 3 | (baluchi) |
– | bik | bik | bikol | 8 | |
– | –* | bnc | bontok | 5 | |
– | bua | bua | burját | 3 | |
– | chm | chmSablon:horgony | mari | 2 | |
cr | cre | cre | krí | 6 | |
– | del | delSablon:horgony | delavár | 2 | |
– | den | den | dene | 2 | (slave(y)) |
– | din | din | dinka | 5 | |
– | doi | doi | dogri | 2 | |
et | est | estSablon:horgony | észt | 2 | |
fa | fas/per | fasSablon:horgony | perzsa | 2 | |
ff | ful | ful | ful | 9 | |
– | gba | gbaSablon:horgony | gbaja | 6 | |
– | gon | gon | gondi | 2 | |
– | grb | grb | grebo | 5 | |
gn | grn | grn | guarani | 5 | |
– | hai | haiSablon:horgony | haida | 2 | |
– | – | hbs | szerbhorvát | 3 | |
– | hmn | hmn | hmong | 25 | |
iu | iku | ikuSablon:horgony | inuktitut | 2 | |
ik | ipk | ipk | inupiak | 2 | |
– | jrb | jrbSablon:horgony | judeo-arab nyelvek | 5 | (zsidó-arab) |
kr | kau | kauSablon:horgony | kanuri | 3 | |
– | – | kln | kalendzsin | 9 | |
– | kok | kok | konkani | 2 | |
kv | kom | kom | komi | 2 | |
kg | kon | kon | kikongo | 3 | |
– | kpe | kpe | kpelle | 2 | |
ku | kur | kur | kurd | 3 | |
– | lah | lahSablon:horgony | lahnda | 8 | |
– | – | luy | lujia (oluLuyia, Luhya) | 14 | |
– | man | manSablon:horgony | manding | 7 | (mandingo, mandinka) |
mg | mlg | mlg | malgas | 10 | |
mn | mon | mon | mongol | 2 | |
ms | msa/may | msa | maláj | 36 | |
– | mwr | mwr | márvári | 6 | |
ne | nep | nep | nepáli makronyelv* Sablon:horgony | 2 | (2012. 02. 03.) |
no | nor | nor | norvég | 2 | |
oj | oji | ojiSablon:horgony | odzsibva | 7 | |
om | orm | orm | oromó | 4 | |
or | ori | ori | orija makronyelv* Sablon:horgony | 2 | (2012. 02. 03.) |
ps | pus | pusSablon:horgony | pastu | 3 | |
qu | que | queSablon:horgony | kecsua | 44 | |
– | raj | rajSablon:horgony | rádzsasztháni | 6 | |
– | rom | rom | cigány | 7 | (romani) |
sq | sqi/alb | sqiSablon:horgony | albán | 4 | |
sc | srd | srd | szárd | 4 | (szardíniai) |
sw | swa | swa | szuahéli | 2 | |
– | syr | syr | szír | 2 | |
– | tmh | tmhSablon:horgony | tamasek | 4 | |
uz | uzb | uzbSablon:horgony | üzbég | 2 | |
yi | yid | yidSablon:horgony | jiddis | 2 | |
– | zap | zapSablon:horgony | zapoték | 58 | |
za | zha | zha | csuang | 16 | (zhuang, chuang) |
zh | zho/chi | zho | kínai | 14 | |
– | zza | zza | zaza | 2 | (2008. 08. 28) |
Az egyes makronyelvekben található önálló nyelvek listája
szerkesztésa – b
szerkesztésaka
szerkesztésAz {{aka}}
az akan makronyelv ISO 639-3 kódja (639-1: ak). Két önálló nyelvet tartalmaz:
ara
szerkesztésAz {{ara}}
az arab makronyelv ISO 639-3 kódja (639-1: ar). 30 önálló nyelvet tartalmaz:
{{aao}}
– algériai szaharai arab (Algerian Saharan){{abh}}
– tádzsik arab (Tajiki){{abv}}
– baharna arab{{acm}}
– mezopotámiai arab (Mesopotamian){{acq}}
– ádeni arab (Ta'izzi-Adeni){{acw}}
– hidzsázi arab (Hijazi){{acx}}
– ománi arab{{acy}}
– ciprusi arab (Cypriot Arabic){{adf}}
– dofári arab (Dhofari){{aeb}}
– tunéziai arab{{aec}}
– szaidi arab (Saidi){{afb}}
– öböl-arab (Gulf){{ajp}}
– dél-levantei arab (South Levantine){{apc}}
– észak-levantei arab (North Levantine){{apd}}
– szudáni arab{{arb}}
– standard arab (modern?){{arq}}
– algériai arab{{ars}}
– nadzsdi arab (Najdi){{ary}}
– marokkói arab{{arz}}
– egyiptomi arab{{auz}}
– üzbég arab (Uzbeki){{avl}}
– kelet-egyiptomi bedávi arab (Eastern Egyptian Bedawi; bedawiye?){{ayh}}
– hadrámi arab{{ayl}}
– líbiai arab{{ayn}}
– szanaáni arab (Sanaani; jemeni?){{ayp}}
– észak-mezopotámiai arab{{bbz}}
– babalia kreol arab{{pga}}
– szudáni kreol arab{{shu}}
– csádi arab{{ssh}}
– sihhi arab (Shihhi)
aym
szerkesztésAz {{aym}}
az ajmara makronyelv ISO 639-3 kódja (639-1: ay). Két önálló nyelvet tartalmaz:
{{ayc}}
– déli ajmara{{ayr}}
– központi ajmara
aze
szerkesztésAz {{aze}}
az azeri makronyelv ISO 639-3 kódja (639-1: az). Két önálló nyelvet tartalmaz:
{{azb }}
– dél-azeri{{azj }}
– észak-azeri
bal
szerkesztésA {{bal}}
a beludzs makronyelv ISO 639-3 kódja. Három önálló nyelvet tartalmaz:
{{bcc}}
– déli beludzs{{bgn}}
– nyugati beludzs{{bgp}}
– keleti beludzs
bik
szerkesztésA {{bik}}
a bikol makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 8 önálló nyelvet tartalmaz:
{{bcl}}
– központi bikolánó (Bicolano){{bln}}
– dél-catanduanesi bikolánó{{bto}}
– iriga bikolánó{{cts}}
– észak-catanduanesi bikolánó{{fbl}}
- nyugat-albayi bikol{{lbl}}
- libon bikol{{rbl}}
- miraja bikol (Miraya){{ubl}}
- buhinon bikol (Buhi'non)
bnc
szerkesztésA {{bnc}}
a bontok makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 5 önálló nyelvet tartalmaz:
{{ebk}}
- keleti bontok{{lbk}}
- központi bontok{{obk}}
- déli bontok{{rbk}}
- északi bontok{{vbk}}
- délnyugati bontok
bua
szerkesztésA {{bua}}
a burját makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Három önálló nyelvet tartalmaz:
{{bxm}}
– mongóliai burját{{bxr}}
– oroszországi burját{{bxu}}
– kínai burját
c – e
szerkesztéschm
szerkesztésA {{chm}}
az oroszországi mari makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
{{mhr}}
– keleti mari{{mrj}}
– nyugati mari
cre
szerkesztésA {{cre}}
a krí makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: cr). 6 önálló nyelvet tartalmaz:
{{crj}}
– délkeleti krí{{crk}}
– plains krí*{{crl}}
– északkeleti krí{{crm}}
– moose krí*{{csw}}
– swampy krí*{{cwd}}
– woods krí*
A fentiekhez szorosan kapcsolódó, de a makronyelvben nem szereplő nyelvek.
- Önálló kóddal rendelkezőek:
- a krí nyelcsoport tagjai:
{{atj}}
– atikamekw*{{moe}}
– montagnais*{{nsk}}
– naszkapi- az odzsibva nyelvcsoport tagjai, erős krí hatásokkal:
{{ojs}}
– északi odzsibva (Oji-Cree; Ojibwa, Severn){{ojw}}
– nyugati odzsibva{{crg}}
– michif*
- Önálló kód nélküli:
- bungi – (krí-odzsibva-francia-angol-assziniboin-skót gael keveréknyelv, a cpe: "angol alapú kreol és pidzsin nyelveken" belül)
del
szerkesztésA {{del}}
a delavár makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
den
szerkesztésA {{den}}
a dene makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
{{scs}}
– északi dene (Slavey){{xsl}}
– déli dene
din
szerkesztésA {{din}}
a dinka makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 5 önálló nyelvet tartalmaz:
{{dib}}
- déli központi dinka{{dik}}
- délnyugati dinka{{dip}}
- északkeleti dinka{{diw}}
- északnyugati dinka{{dks}}
- délkeleti dinka
doi
szerkesztésA {{doi}}
a dogri makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
{{dgo}}
– dogri (önálló nyelv){{xnr}}
– kangri
est
szerkesztésAz {{est}}
az észt makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: et). Két önálló nyelvet tartalmaz:
{{ekk}}
– standard észt ? ( Estonian (Standard Estonian) ){{vro}}
– võro
f – j
szerkesztésfas
szerkesztésA {{fas}}
a perzsa makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: fa). Két önálló nyelvet tartalmaz:
{{pes}}
– iráni perzsa (Western Persian){{prs}}
– dári
ful
szerkesztésA {{ful}}
a ful makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: ff). 9 önálló nyelvet tartalmaz:
{{ffm}}
– maaszina fulfulde{{fub}}
– adamava fulfulde{{fuc}}
– pulaar{{fue}}
– borgu fulfulde{{fuf}}
– pular{{fuh}}
– nyugat nigeri fulfulde{{fui}}
– bagirmi fulfulde{{fuq}}
– közép-kelet nigeri fulfulde (Central-Eastern){{fuv}}
– nigériai fulfulde
gba
szerkesztésA {{gba}}
a Közép-afrikai Köztársaságban található gbaja makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 6 önálló nyelvet tartalmaz:
{{bdt}}
– bokoto{{gbp}}
– gbaja-bossangoa{{gbq}}
– gbaja-bozoum{{gmm}}
– gbaja-mbodomo{{gso}}
– délnyugati gbaja (a korábbi{{mdo}}
kód visszavonva: 2008-01-14){{gya}}
– északnyugati gbaja
gon
szerkesztésA {{gon}}
a gondi makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
{{[[Sablon:{{{1}}}|{{{1}}}]]}}
– déli gondi{{gno}}
– északi gondi
grb
szerkesztésA {{grb}}
a grebo makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 5 önálló nyelvet tartalmaz:
{{gbo}}
– északi grebo{{gec}}
– gboloo grebo{{grj}}
– déli grebo{{grv}}
– központi grebo{{gry}}
– Barclayville-i grebo
grn
szerkesztésA {{grn}}
a guarani makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: gn). 5 önálló nyelvet tartalmaz:
{{gnw}}
– nyugat-bolíviai guarani{{gug}}
– paraguayi guarani{{gui}}
– kelet-bolíviai guarani{{gun}}
– mbyá guarani*{{nhd}}
– chiripá*
hai
szerkesztésA {{hai}}
a haida makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
{{hax}}
– déli haida{{hdn}}
– északi haida
hbs
szerkesztésA {{hbs}}
a szerbhorvát makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: !!!). Három önálló nyelvet tartalmaz:
hmn
szerkesztésA {{hmn}}
a hmong makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 25 önálló nyelvet tartalmaz:
{{cqd}}
– Chuanqiandian cluster miao{{hea}}
– északi Qiandong miao{{hma}}
– déli Mashan hmong{{hmc}}
– központi Huishui hmong{{hmd}}
– large flowery miao{{hme}}
– keleti Huishui hmong{{hmg}}
– délnyugat Guiyang hmong{{hmh}}
– délnyugat Huishui hmong{{hmi}}
– észak Huishui hmong{{hmj}}
– gejia{{hml}}
– luopohe hmong{{hmm}}
– központi Mashan hmong{{hmp}}
– északi Mashan hmong{{hmq}}
– kelet Qiandong hmong{{hms}}
– dél Qiandong miao{{hmw}}
– nyugati Mashan hmong{{hmy}}
– dél Guiyang hmong{{hmz}}
– hmong shua{{hnj}}
– hmong njua (a korábbi{{blu}}
kód visszavonva: 2008.01.14.){{hrm}}
– horned miao{{huj}}
– észak Guiyang hmong{{mmr}}
– nyugat Xiangxi miao{{muq}}
– kelet Xiangxi hmong{{mww}}
– hmong daw{{sfm}}
– small flowery miao
iku
szerkesztésAz {{iku}}
az inuktitut makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: iu). Két önálló nyelvet tartalmaz:
{{ike}}
– inuit (kelet-kanadai inuktitut){{ikt}}
– inuinnaktun (Inuinnaqtun; korábban: nyugat-kanadai inuktitut)
ipk
szerkesztésAz {{ipk}}
az inupiak makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: ik). Két önálló nyelvet tartalmaz:
{{esi}}
– észak-alaszkai inupiatun{{esk}}
– északnyugat-alaszkai inupiatun
jrb
szerkesztésA {{jrb}}
a zsidó-arab makronyelv (judeo-arab) ISO 639-3 nyelvkódja. 5 önálló nyelvet tartalmaz:
{{ajt}}
– tunéziai zsidó-arab (Judeo-Tunisian Arabic; tuniszi?){{aju}}
– marokkói zsidó-arab (Judeo-Moroccan Arabic){{jye}}
– jemeni zsidó-arab (Judeo-Yemeni Arabic){{yhd}}
– iraki zsidó-arab (Judeo-Iraqi Arabic){{yud}}
– tripoliszi zsidó-arab (Judeo-Tripolitanian Arabic)
k – l
szerkesztéskau
szerkesztésA {{kau}}
a kanuri makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: kr). Három önálló nyelvváltozatot tartalmaz:
{{kby}}
– manga kanuri{{knc}}
– központi kanuri{{krt}}
– tumari kanuri
Két további nyelv, melyek az ISO 639-ben nem részei a kanuri makronyelvnek, az Ethnologueban viszont igen:[1]
{{bms}}
– bilma kanuri (Ethnologue: Kanuri, Bilma){{kbl}}
– kanembu (Ethnologue: Kanembu)
kln
szerkesztésA {{kln}}
a kalendzsin makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 9 önálló nyelvet tartalmaz:
{{enb}}
– markweeta{{eyo}}
– keijo{{niq}}
– nandi{{oki}}
– okiek{{pko}}
– pökoot{{sgc}}
– kipszigisz{{spy}}
– szabaot{{tec}}
– terik{{tuy}}
– tugen
kok
szerkesztésA {{kok}}
a konkani makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
{{gom}}
– goai konkani (has official recognition as an independent language){{knn}}
– konkani (önálló nyelvként; mahárástrai konkani) (no official recognition, treated by some linguists as a dialect of Marathi)
(Beszélői mindkét nyelvet konkaninak nevezik.)
kom
szerkesztésA {{kom}}
a komi makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: kv). Két önálló nyelvet tartalmaz:
{{koi}}
– komi-permják{{kpv}}
– komi-zürjén
kon
szerkesztésA {{kon}}
a kongo makronyelv (kikongo) ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: kg). Három önálló nyelvet tartalmaz:
kpe
szerkesztésA {{kpe}}
a kpelle makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
{{gkp}}
– guineai kpelle{{xpe}}
– libériai kpelle
kur
szerkesztésA {{kur}}
a kurd makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: ku). Három önálló nyelvet tartalmaz:
{{ckb}}
– központi kurd{{kmr}}
– északi kurd{{sdh}}
– déli kurd
lah
szerkesztésA {{lah}}
a lahnda makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 8 önálló nyelvet tartalmaz:
{{hnd}}
– déli hindko{{hno}}
– északi hindko{{jat}}
– dzsakati (Jakati){{phr}}
– pahari-potwari{{pmu}}
– mirpur pandzsábi{{pnb}}
– nyugati pandzsábi{{skr}}
– szaraiki (Saraiki){{xhe}}
– khetrani
(A lah nem tartalmazza a pandzsábit: pan.)
lav
szerkesztésA {{lav}}
a lett makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: lv). önálló nyelvet tartalmaz:
- {{sablon|ltg ] - latgalian
- {{sablon|lvs ] - standard lett
luy
szerkesztésA {{luy}}
a lujia makronyelv (Luyia, oluLuyia; Luhya) ISO 639-3 nyelvkódja (208. 01. 14-től). 14 önálló nyelvet tartalmaz:
{{bxk}}
– bukuszu{{ida}}
– idakho (Idakho-Isukha-Tiriki){{lkb}}
– kabrasz{{lko}}
– khajo{{lks}}
– kisza{{lri}}
– maracsi (Marachi){{lrm}}
– marama{{lsm}}
– szaamia{{lto}}
– tsotso{{lts}}
– tachoni{{lwg}}
– wanga{{nle}}
– keleti nyala{{nyd}}
– nyore{{rag}}
– logooli
m – o
szerkesztésman
szerkesztésA {{man}}
az manding makronyelv (mandingo) ISO 639-3 nyelvkódja. 7 önálló nyelvet tartalmaz:
{{emk}}
– keleti maninkanan{{mku}}
– konyanka maninka{{mlq}}
– nyugati maninkanan{{mnk}}
– mandinka{{msc}}
– szankaran maninka{{mwk}}
– kita maninkanan{{myq}}
– forest maninka
mlg
szerkesztésAz {{mlg}}
a malgas makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: mg). 11 önálló nyelvet tartalmaz:
{{bhr}}
– bara malgas{{bmm}}
– északi betsimisaraka malgas{{bzc}}
– déli betsimisaraka malgas (a korábbi{{bjq}}
kód visszavonva: 2011. 05. 18.){{msh}}
– maszikoro malgas{{plt}}
– plateau malgas{{skg}}
– sakalava malgas{{tdx}}
– tandroy-mahafaly malgas{{tkg}}
– tesaka malgas{{txy}}
– tanosy malgas{{xmv}}
– antankarana malgas{{xmw}}
– tsimihety malgas
mon
szerkesztésA {{mon}}
a mongol makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: mn). Két önálló nyelvet tartalmaz:
{{khk}}
– halh mongol{{mvf}}
– periférikus mongol (Peripheral)
msa
szerkesztésAz {{msa}}
a maláj makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: ms). 36 önálló nyelvet tartalmaz:
{{bjn}}
– bandzsar{{btj}}
– Bacanese maláj{{bve}}
– berau maláj{{bvu}}
– bukit maláj{{coa}}
– Cocos Islands maláj{{dup}}
– duano{{hji}}
– hadzsi{{ind}}
– indonéz{{jak}}
– jakun{{jax}}
– Dzsambi maláj{{kvb}}
– kubu{{kvr}}
– kerinci{{kxd}}
– brunei{{lce}}
– loncong{{lcf}}
– lubu{{liw}}
– col{{max}}
– Észak-Moluccan maláj{{meo}}
– kedah maláj{{mfa}}
– pattani maláj{{mfb}}
– bangka{{min}}
– minangkabau{{mqg}}
– kota bangun kutai maláj{{msi}}
– szabah maláj{{mui}}
– muszi{{orn}}
– orang kanak{{ors}}
– orang szeletar{{pel}}
– pekal{{pse}}
– központi maláj{{tmw}}
– temuan{{urk}}
– urak lavoi{{vkk}}
– kaur{{vkt}}
– tenggarong kutai maláj{{xmm}}
– manado maláj{{zlm}}
– maláj (önálló nyelvként) (a korábbi{{mly}}
kód visszavonva: 2008. 02. 18.){{zmi}}
– negeri szembilan maláj{{zsm}}
– standard maláj
mwr
szerkesztésAz {{mwr}}
a márvári makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 6 önálló nyelvet tartalmaz:
{{dhd}}
– dhundári{{mtr}}
– mevári{{mve}}
– pakisztáni márvári{{rwr}}
– indiai márvári{{swv}}
– sekhaváti{{wry}}
– mervári
nep
szerkesztésA {{nep}}
a nepáli makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: ne). Két önálló nyelvet tartalmaz:
nor
szerkesztésA {{nor}}
a norvég makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: no). Két önálló nyelvet tartalmaz:
oji
szerkesztésAz {{oji}}
az odzsibva makronyelv (vagy anisinaabe) ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: oj). 7 önálló nyelvet tartalmaz:
{{ciw}}
– délnyugati odzsibva (=csipeva, csipevéj; Chippewa){{ojb}}
– északnyugati odzsibva{{ojc}}
– központi odzsibva{{ojg}}
– keleti odzsibva (=misszisszaga odzsibva; Mississaga Ojibwa){{ojs}}
– északi odzsibva (=odzsi-krí; Oji-Cree / Severn Ojibwa){{ojw}}
– nyugati odzsibva{{otw}}
– ottava
Fentiekhez szorosan kapcsolódó nyelvek, melyek azonban az oji makronyelvben nem szerepelnek.
- Önálló kóddal rendelkezőek:
{{alq}}
– algonkin (az odzsibva nyelvcsoport tagja){{pot}}
– potavatomi (korábban az odzsibva nyelvcsoport tagja){{crg}}
– michif (krí-francia keveréknyelv, erős odzsibva hatással)
- Önálló kód nélküliek:
- Broken Ojibwa (a 19. század végéig használt pidzsin nyelv)
- Bungee nyelv (krí-odzsibva-francia-angol-assziniboin (Assiniboine)-skót gael keveréknyelv)
(→en:Anishinaabe language dialects)
ori
szerkesztésAz {{ori}}
az orija makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: or) (2012. 02. 03.). Két önálló nyelvet tartalmaz:
{{ory}}
– orija (önálló nyelvként){{spv}}
– szambalpuri
orm
szerkesztésAz {{orm}}
az oromó makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: om). 4 önálló nyelvet tartalmaz:
{{gax}}
– Borana-Arsi-Guji oromó{{gaz}}
– nyugati központi oromó (West Central){{hae}}
– keleti oromó{{orc}}
– orma
p – r
szerkesztéspus
szerkesztésA {{pus}}
a pastu makronyelv (pusto) ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: ps). Három önálló nyelvet tartalmaz:
{{pbt}}
– déli pastu{{pbu}}
– északi pastu{{pst}}
– központi pastu
que
szerkesztésA {{que}}
a kecsua makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: qu). 44 önálló nyelvet tartalmaz (2007. áprilisától):
{{cqu}}
– chilei kecsua{{qub}}
– Huallaga Huánuco kecsua{{qud}}
– Calderón Highland kicsua (Quichua){{quf}}
– Lambayeque kecsua{{qug}}
– Chimborazo Highland kicsua (Quichua){{quh}}
– dél-bolíviai kecsua{{quk}}
– Chachapoyas kecsua{{qul}}
– észak-bolíviai kecsua{{qup}}
– déli Pastaza kecsua{{qur}}
– Yanahuanca Pasco kecsua{{qus}}
– Santiago del Estero kicsua (Quichua){{quw}}
– Tena Lowland kicsua (Quichua){{qux}}
– Yauyos kecsua{{quy}}
– Ayacucho kecsua{{quz}}
– Cusco kecsua{{qva}}
– Ambo-Pasco kecsua{{qvc}}
– Cajamarca kecsua{{qve}}
– keleti Apurímac kecsua{{qvh}}
– Huamalíes-Dos de Mayo Huánuco kecsua{{qvi}}
– Imbabura Highland kicsua (Quichua){{qvj}}
– Loja Highland kicsua (Quichua){{qvl}}
– Cajatambo North Lima kecsua{{qvm}}
– Margos-Yarowilca-Lauricocha kecsua{{qvn}}
– észak-Junín kecsua{{qvo}}
– Napo Lowland kecsua{{qvp}}
– Pacaraos kecsua{{qvs}}
– San Martín kecsua{{qvw}}
– Huaylla Wanca kecsua{{qvz}}
– Északi Pastaza kicsua (Quichua){{qwa}}
– Corongo Ancash kecsua{{qwc}}
– klasszikus kecsua{{qwh}}
– Huaylas Ancash kecsua{{qws}}
– Sihuas Ancash kecsua{{qxa}}
– Chiquián Ancash kecsua{{qxc}}
– Chincha kecsua{{qxh}}
– Panao Huánuco kecsua{{qxl}}
– Salasaca Highland kicsua (Quichua){{qxn}}
– északi Conchucos Ancash kecsua{{qxo}}
– déli Conchucos Ancash kecsua{{qxp}}
– puno kecsua{{qxr}}
– Cañar Highland kicsua (Quichua){{qxt}}
– Santa Ana de Tusi Pasco kecsua{{qxu}}
– Arequipa-La Unión kecsua{{qxw}}
– Jauja Wanca kecsua
raj
szerkesztésA {{raj}}
a rádzsasztáni makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 6 önálló nyelvet tartalmaz:
{{bgq}}
– bagri{{gda}}
– gade lohar{{gju}}
– gudzsári{{hoj}}
– hadothi{{mup}}
– malvi{{wbr}}
– vagdi
rom
szerkesztésA {{rom}}
a cigány makronyelv (romani) ISO 639-3 nyelvkódja. 7 önálló nyelvet tartalmaz:
{{rmc}}
– kárpáti cigány{{rmf}}
– kalo{{rml}}
– balti cigány{{rmn}}
– balkáni cigány{{rmo}}
– szinte{{rmy}}
– vlah (Vlax){{rmw}}
– walesi cigány
A fentiekhez szorosan kapcsolódó nyelvek, melyek a makronyelvben nem szerepelnek.
- Önálló kóddal rendelkező és keveréknyelvként besoroltak:
{{rge}}
– cigány-görög{{rmd}}
– cigány{{rme}}
– angloromani{{rmg}}
– Traveller norvég cigány{{rmi}}
– lomavren{{rmr}}
– caló{{rmu}}
– tavringer{{rsb}}
– cigány-szerb
- Önálló kód nélküli:
- erromintxela (baszk-cigány keveréknyelv)
s – z
szerkesztéssqi
szerkesztésAz {{sqi}}
az albán makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: sq). 4 önálló nyelvet tartalmaz (2006. júniusától):
srd
szerkesztésAz {{srd}}
a szárd makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: sc). 4 önálló nyelvet tartalmaz:
{{sdn}}
– gallurai szárd (Gallurese){{sdc}}
– sassari szárd (Sassarese){{src}}
– lugodorói szárd (Logudorese){{sro}}
– campidanói szárd (Campidanese)
swa
szerkesztésA {{swa}}
a Szuahéli makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: sw). Két önálló nyelvet tartalmaz:
{{swc}}
– kongói szuahéli (Congo){{swh}}
– szuahéli (önálló nyelvként)
syr
szerkesztésA {{syr}}
a szír makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
{{aii}}
– asszír újarám (Assyrian Neo-Aramaic){{cld}}
– káld újarám (Chaldean Neo-Aramaic)
tmh
szerkesztésA {{tmh}}
a Tamasek makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 4 önálló nyelvet tartalmaz:
{{taq}}
– tamasek (önálló nyelvként){{thv}}
– tahaggart tamahak{{thz}}
– tajart tamadzsek{{ttq}}
– tavallammat tamadzsak
uzb
szerkesztésAz {{uzb}}
az üzbég makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: uz). Két önálló nyelvet tartalmaz:
{{uzn}}
– északi üzbég{{uzs}}
– déli üzbég
yid
szerkesztésA {{yid}}
a jiddis makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: yi). Két önálló nyelvet tartalmaz:
{{ydd}}
– keleti jiddis{{yih}}
– nyugati jiddis
zap
szerkesztésA {{zap}}
a zapoték makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. 57 önálló nyelvet tartalmaz:
{{zaa}}
– Sierra de Juárez zapoték{{zab}}
– San Juan Guelavía zapoték{{zac}}
– Ocotlán zapoték{{zad}}
– Cajonos zapoték{{zae}}
– Yareni zapoték{{zaf}}
– Ayoquesco zapoték{{zai}}
– Isthmus zapoték{{zam}}
– Miahuatlán zapoték{{zao}}
– Ozolotepec zapoték{{zaq}}
– Aloápam zapoték{{zar}}
– Rincón zapoték{{zas}}
– Santo Domingo Albarradas zapoték{{zat}}
– Tabaa zapoték{{zav}}
– Yatzachi zapoték{{zaw}}
– Mitla zapoték{{zax}}
– Xadani zapoték{{zca}}
– Coatecas Altas zapoték{{zoo}}
– Asunción Mixtepec zapoték{{zpa}}
– Lachiguiri zapoték{{zpb}}
– Yautepec zapoték{{zpc}}
– Choapan zapoték{{zpd}}
– délkeleti Ixtlán zapoték{{zpe}}
– Petapa zapoték{{zpf}}
– San Pedro Quiatoni zapoték{{zpg}}
– Guevea De Humboldt zapoték{{zph}}
– Totomachapan zapoték{{zpi}}
– Santa María Quiegolani zapoték{{zpj}}
– Quiavicuzas zapoték{{zpk}}
– Tlacolulita zapoték{{zpl}}
– Lachixío zapoték{{zpm}}
– Mixtepec zapoték{{zpn}}
– Santa Inés Yatzechi zapoték{{zpo}}
– Amatlán zapoték{{zpp}}
– El Alto zapoték{{zpq}}
– Zoogocho zapoték{{zpr}}
– Santiago Xanica zapoték{{zps}}
– Coatlán zapoték{{zpt}}
– San Vicente Coatlán zapoték{{zpu}}
– Yalálag zapoték{{zpv}}
– Chichicapan zapoték{{zpw}}
– Zaniza zapoték{{zpx}}
– San Baltazar Loxicha zapoték{{zpy}}
– Mazaltepec zapoték{{zpz}}
– Texmelucan zapoték{{zsr}}
– déli Rincon zapoték{{zte}}
– Elotepec zapoték{{ztg}}
– Xanaguía zapoték{{ztl}}
– Lapaguía-Guivini zapoték{{ztm}}
– San Agustín Mixtepec zapoték{{ztn}}
– Santa Catarina Albarradas zapoték{{ztp}}
– Loxicha zapoték{{ztq}}
– Quioquitani-Quierí zapoték{{zts}}
– Tilquiapan zapoték{{ztt}}
– Tejalapan zapoték{{ztu}}
– Güilá zapoték{{ztx}}
– Zaachila zapoték{{zty}}
– Yatee zapoték
Visszavont kód:
{{ztc}}
– Lachirioag zapoték (visszavonva: 2007. 07. 18.)
A makronyelvbe be nem kategorizált, de fentiekhez tartozó történeti nyelv:
{{xzp}}
– ó(kori) zapoték
zha
szerkesztésA {{zha}}
a csuang makronyelv (zhuang, chuang) ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: za). 16 önálló nyelvet tartalmaz:
{{zch}}
– központi hongsuihe csuang (Central Hongshuihe Zhuang){{zeh}}
– keleti hongsuihe csuang (Eastern Hongshuihe Zhuang){{zgb}}
– kuipei csuang (Guibei Zhuang){{zgm}}
– minz csuang (Minz Zhuang){{zgn}}
– kuipian csuang (Guibian Zhuang){{zhd}}
– dai csuang (Dai Zhuang){{zhn}}
– nong csuang (Nong Zhuang){{zlj}}
– liujiang csuang (Liujiang Zhuang){{zln}}
– liansan csuang (Lianshan Zhuang){{zlq}}
– liuqian csuang (Liuqian Zhuang){{zqe}}
– quibei csuang (Qiubei Zhuang){{zyb}}
– jongbei csuang (Yongbei Zhuang){{zyg}}
– jang csuang (Yang Zhuang){{zyj}}
– joucsiang csuang (Youjiang Zhuang){{zyn}}
– jongnan csuang (Yongnan Zhuang){{zzj}}
– zuocsiang csuang (Zuojiang Zhuang)
Két visszavont kód :
{{ccx}}
– északi csuang (visszavonva: 2008. 01. 14.){{ccy}}
– déli csuang (visszavonva: 2007. 07. 18.)
zho
szerkesztésA {{zho}}
a kínai makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja (639-1: zh). 14 önálló nyelvet tartalmaz, some with their own dialects:
{{cdo}}
– min dong kínai- (standardizált formája: Fuzhou dialektus)
{{cjy}}
– jinyu kínai (jin, jinyu){{cmn}}
– mandarin kínai{{cpx}}
– Pu-xian min kínai{{czh}}
– huizhou kínai{{czo}}
– min zhong kínai{{gan}}
– gan kínai{{hak}}
– hakka kínai{{hsn}}
– xiang kínai{{mnp}}
– min bei kínai{{nan}}
– min nan kínai{{lzh}}
– irodalmi kínai (Literary Chinese){{wuu}}
– vu kínai{{yue}}
– yue kínai (kantoni)
A makronyelvben nem listázott kínai nyelvek:
{{dng}}
– dungan (a mandarinnal közeli rokonságban; a különálló történelmi és kulturális fejlődése miatt nem szerepel[2]){{och}}
– ókínai (Old Chinese) (ISO 639 besorolása: "önálló:ókori"){{ltc}}
– Late Middle Chinese (ISO 639 besorolása: "önálló:történeti")
(→ en:List of Chinese dialects, → en:Varieties of Chinese)
zza
szerkesztésA {{zza}}
a zaza makronyelv ISO 639-3 nyelvkódja. Két önálló nyelvet tartalmaz:
{{diq}}
– dimli{{kiu}}
– kirmandzski
- ↑ Ethnologue. Language Family Trees: Nilo-Saharan, Saharan, Western, Kanuri
- ↑ Rimsky-Korsakoff, Svetlana (1967). „Soviet Dungan: The Chinese nyelv of Central Asia. Alphabet, phonology, morphology.”. Monumenta Serica 26, 352–421. o.