abrakol

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈɒbrɒkol]

Ige

abrakol

1. Abrakot készít.
2. (Abrakot) eszik.
3. Abrakot etet. (megabrakol = megetet)
4. (tréfásan) <Ember> (valamit) eszik.
5. (tájszó, tréfásan) Üt, ver

   Ostorral abrakolja a lovat. (üti, ahelyett, hogy jóltartaná)

Etimológia

abrak +‎ -ol

Fordítások

Tartalom

eszperantó: doni furaĝon (eo) német: füttern (de)

Forrás

• Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6