Kiejtés

  • IPA: [ ˈɒpsolutizmuʃ]

Főnév

abszolutizmus

  1. Önkényuralom, az uralkodó számára korlátlan hatalmat biztosító politikai rendszer.
  2. Magyar történelmi időszak, 1849-1867 között.[1]

Származékok

abszolút +‎ -izmus

Fordítások

Ragozás

abszolutizmus ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset abszolutizmus abszolutizmusok
tárgyeset abszolutizmust abszolutizmusokat
részes eset abszolutizmusnak abszolutizmusoknak
-val/-vel abszolutizmussal abszolutizmusokkal
-ért abszolutizmusért abszolutizmusokért
-vá/-vé abszolutizmussá abszolutizmusokká
-ig abszolutizmusig abszolutizmusokig
-ként abszolutizmusként abszolutizmusokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben abszolutizmusban abszolutizmusokban
-on/-en/-ön abszolutizmuson abszolutizmusokon
-nál/-nél abszolutizmusnál abszolutizmusoknál
-ba/-be abszolutizmusba abszolutizmusokba
-ra/-re abszolutizmusra abszolutizmusokra
-hoz/-hez/-höz abszolutizmushoz abszolutizmusokhoz
-ból/-ből abszolutizmusból abszolutizmusokból
-ról/-ről abszolutizmusról abszolutizmusokról
-tól/-től abszolutizmustól abszolutizmusoktól
abszolutizmus birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én abszolutizmusom abszolutizmusaim
a te abszolutizmusod abszolutizmusaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
abszolutizmusa abszolutizmusai
a mi abszolutizmusunk abszolutizmusaink
a ti abszolutizmusotok abszolutizmusaitok
az ő abszolutizmusuk abszolutizmusaik

Jegyzetek

  1. Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. 2. átd. kiad. Budapest: Akadémiai. 2002. ISBN 963-05-7875-1