Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɒkɒrnok]

Főnév

akarnok

  1. (választékos, pejoratív) A maga akaratát önzőn, makacsul érvényesítő, törtető ember. [1]

Etimológia

akar +‎ -nok

Jegyzetek

  1. Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6