Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɒpoloɡɛtikɒ]

Főnév

apologetika

  1. (vallás) Hitvédelemtan. [1]
  2. (pejoratív) Valaminek elfogult védelme, dicsőítése a tárgyilagos megítélés helyett. [1]

Ragozás

apologetika ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset apologetika apologetikák
tárgyeset apologetikát apologetikákat
részes eset apologetikának apologetikáknak
-val/-vel apologetikával apologetikákkal
-ért apologetikáért apologetikákért
-vá/-vé apologetikává apologetikákká
-ig apologetikáig apologetikákig
-ként apologetikaként apologetikákként
-ul/-ül - -
-ban/-ben apologetikában apologetikákban
-on/-en/-ön apologetikán apologetikákon
-nál/-nél apologetikánál apologetikáknál
-ba/-be apologetikába apologetikákba
-ra/-re apologetikára apologetikákra
-hoz/-hez/-höz apologetikához apologetikákhoz
-ból/-ből apologetikából apologetikákból
-ról/-ről apologetikáról apologetikákról
-tól/-től apologetikától apologetikáktól
apologetika birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én apologetikám apologetikáim
a te apologetikád apologetikáid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
apologetikája apologetikái
a mi apologetikánk apologetikáink
a ti apologetikátok apologetikáitok
az ő apologetikájuk apologetikáik

Jegyzetek

  1. 1,0 1,1 Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. 2. átd. kiad. Budapest: Akadémiai. 2002. ISBN 963-05-7875-1