az
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈɒz]
Mutató névmás
az
- A beszélőtől vagy a beszéd témájától távolabbi valakire/valamire mutató szó.
Etimológia
Ősi örökség az uráli korból.
Fordítások
Tartalom
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | az | azok |
tárgyeset | azt | azokat |
részes eset | annak | azoknak |
-val/-vel | azzal | azokkal |
-ért | azért | azokért |
-vá/-vé | azzá | azokká |
-ig | addig | azokig |
-ként | akként | azokként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | abban | azokban |
-on/-en/-ön | azon | azokon |
-nál/-nél | annál | azoknál |
-ba/-be | abba | azokba |
-ra/-re | arra | azokra |
-hoz/-hez/-höz | ahhoz | azokhoz |
-ból/-ből | abból | azokból |
-ról/-ről | arról | azokról |
-tól/-től | attól | azoktól |
Származékok
- (összetételek): akörül, aközben, aközött, azalatt, azáltal, azám, azelőtt, aziránt, aznap, azóta, azután
Névelő
az
Fordítások
az — lásd a
Ófelnémet
Főnév
az sn
Etimológia
Tkp. *edo, lásd az orosz еда szót.
Török
Melléknév
az