bakó

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈbɒkoː]

Főnév

bakó

1. (régies) hóhér (ítélet-végrehajtó, a halálraítéltet hivatalosan kivégző személy)
2. (tájszó) tarisznya

Etimológia

Ismeretlen eredetű szó.

Ragozás

bakó ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	bakó	bakók
tárgyeset	bakót	bakókat
részes eset	bakónak	bakóknak
-val/-vel	bakóval	bakókkal
-ért	bakóért	bakókért
-vá/-vé	bakóvá	bakókká
-ig	bakóig	bakókig
-ként	bakóként	bakókként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	bakóban	bakókban
-on/-en/-ön	bakón	bakókon
-nál/-nél	bakónál	bakóknál
-ba/-be	bakóba	bakókba
-ra/-re	bakóra	bakókra
-hoz/-hez/-höz	bakóhoz	bakókhoz
-ból/-ből	bakóból	bakókból
-ról/-ről	bakóról	bakókról
-tól/-től	bakótól	bakóktól

bakó birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	bakóm	bakóim
a te	bakód	bakóid
az ő/ön/maga az önök/maguk	bakója	bakói
a mi	bakónk	bakóink
a ti	bakótok	bakóitok
az ő	bakójuk	bakóik

Forrás

• Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6