bakdaru
Kiejtés
- IPA: [ ˈbɒɡdɒru]
Főnév
bakdaru
- Olyan daru, amelynek hídszerkezete gördíthető lábakra támaszkodik. [1]
Etimológia
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | bakdaru | bakdaruk |
tárgyeset | bakdarut | bakdarukat |
részes eset | bakdarunak | bakdaruknak |
-val/-vel | bakdaruval | bakdarukkal |
-ért | bakdaruért | bakdarukért |
-vá/-vé | bakdaruvá | bakdarukká |
-ig | bakdaruig | bakdarukig |
-ként | bakdaruként | bakdarukként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | bakdaruban | bakdarukban |
-on/-en/-ön | bakdarun | bakdarukon |
-nál/-nél | bakdarunál | bakdaruknál |
-ba/-be | bakdaruba | bakdarukba |
-ra/-re | bakdarura | bakdarukra |
-hoz/-hez/-höz | bakdaruhoz | bakdarukhoz |
-ból/-ből | bakdaruból | bakdarukból |
-ról/-ről | bakdaruról | bakdarukról |
-tól/-től | bakdarutól | bakdaruktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | bakdarum | bakdaruim |
a te | bakdarud | bakdaruid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
bakdaruja | bakdarui |
a mi | bakdarunk | bakdaruink |
a ti | bakdarutok | bakdaruitok |
az ő | bakdarujuk | bakdaruik |
Jegyzetek
- ↑ Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6