Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbɒlfaːt͡saːn]

Főnév

balfácán

  1. (bizalmas, szépítő) Ügyetlen, mafla személy (különösen férfi). [1]

Etimológia

bal +‎ fácán

Fordítások

  1. Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6