Kiejtés

  • IPA: [ ˈbɒŋkhivɒtɒlnok]

Főnév

bankhivatalnok

  1. banktisztviselő [1]

Etimológia

bank +‎ hivatalnok

Ragozás

bankhivatalnok ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset bankhivatalnok bankhivatalnokok
tárgyeset bankhivatalnokot bankhivatalnokokat
részes eset bankhivatalnoknak bankhivatalnokoknak
-val/-vel bankhivatalnokkal bankhivatalnokokkal
-ért bankhivatalnokért bankhivatalnokokért
-vá/-vé bankhivatalnokká bankhivatalnokokká
-ig bankhivatalnokig bankhivatalnokokig
-ként bankhivatalnokként bankhivatalnokokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben bankhivatalnokban bankhivatalnokokban
-on/-en/-ön bankhivatalnokon bankhivatalnokokon
-nál/-nél bankhivatalnoknál bankhivatalnokoknál
-ba/-be bankhivatalnokba bankhivatalnokokba
-ra/-re bankhivatalnokra bankhivatalnokokra
-hoz/-hez/-höz bankhivatalnokhoz bankhivatalnokokhoz
-ból/-ből bankhivatalnokból bankhivatalnokokból
-ról/-ről bankhivatalnokról bankhivatalnokokról
-tól/-től bankhivatalnoktól bankhivatalnokoktól
bankhivatalnok birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én bankhivatalnokom bankhivatalnokaim
a te bankhivatalnokod bankhivatalnokaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
bankhivatalnoka bankhivatalnokai
a mi bankhivatalnokunk bankhivatalnokaink
a ti bankhivatalnokotok bankhivatalnokaitok
az ő bankhivatalnokuk bankhivatalnokaik

Jegyzetek

  1. Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6