Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbɒŋkjɛɟ]

Főnév

bankjegy

  1. Törvényes papírpénz. [1]

Etimológia

bank +‎ jegy, a német Banknote szó tükörfordítása

Szinonimák

Származékok

Fordítások

Ragozás

bankjegy ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset bankjegy bankjegyek
tárgyeset bankjegyet bankjegyeket
részes eset bankjegynek bankjegyeknek
-val/-vel bankjeggyel bankjegyekkel
-ért bankjegyért bankjegyekért
-vá/-vé bankjeggyé bankjegyekké
-ig bankjegyig bankjegyekig
-ként bankjegyként bankjegyekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben bankjegyben bankjegyekben
-on/-en/-ön bankjegyen bankjegyeken
-nál/-nél bankjegynél bankjegyeknél
-ba/-be bankjegybe bankjegyekbe
-ra/-re bankjegyre bankjegyekre
-hoz/-hez/-höz bankjegyhez bankjegyekhez
-ból/-ből bankjegyből bankjegyekből
-ról/-ről bankjegyről bankjegyekről
-tól/-től bankjegytől bankjegyektől
bankjegy birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én bankjegyem bankjegyeim
a te bankjegyed bankjegyeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
bankjegye bankjegyei
a mi bankjegyünk bankjegyeink
a ti bankjegyetek bankjegyeitek
az ő bankjegyük bankjegyeik

Jegyzetek

  1. Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6