becsüs

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈbɛt͡ʃyʃ]

Főnév

becsüs

1. Valamilyen tárgy, ingatlan kereskedelmi értékét felmérő személy.

Fordítások

Tartalom

angol: appraiser (en), valuator (en), valuer (en) holland: taxateur (nl) hn koreai: 감정인 (ko) (gamjeong-in), 평가자 (ko) (pyeonggaja)

lengyel: rzeczoznawca (pl) hn német: Schätzmeister (de) hn, Schätzer (de) hn olasz: stimatore (it) portugál: avaliador (pt) hn spanyol: tasador (es) hn, tasadora (es) nn

Ragozás

becsüs ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	becsüs	becsüsök
tárgyeset	becsüst	becsüsöket
részes eset	becsüsnek	becsüsöknek
-val/-vel	becsüssel	becsüsökkel
-ért	becsüsért	becsüsökért
-vá/-vé	becsüssé	becsüsökké
-ig	becsüsig	becsüsökig
-ként	becsüsként	becsüsökként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	becsüsben	becsüsökben
-on/-en/-ön	becsüsön	becsüsökön
-nál/-nél	becsüsnél	becsüsöknél
-ba/-be	becsüsbe	becsüsökbe
-ra/-re	becsüsre	becsüsökre
-hoz/-hez/-höz	becsüshöz	becsüsökhöz
-ból/-ből	becsüsből	becsüsökből
-ról/-ről	becsüsről	becsüsökről
-tól/-től	becsüstől	becsüsöktől

becsüs birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	becsüsöm	becsüseim
a te	becsüsöd	becsüseid
az ő/ön/maga az önök/maguk	becsüse	becsüsei
a mi	becsüsünk	becsüseink
a ti	becsüsötök	becsüseitek
az ő	becsüsük	becsüseik