behemót
(behemótok szócikkből átirányítva)
Kiejtés
- IPA: [ ˈbɛhɛmoːt]
Főnév
behemót
- Idomtalanul nagy termetű ember, állat. [1]
Fordítások
Etimológia
A latinon át a héber behema (בהמה) szóból.
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | behemót | behemótok |
tárgyeset | behemótot | behemótokat |
részes eset | behemótnak | behemótoknak |
-val/-vel | behemóttal | behemótokkal |
-ért | behemótért | behemótokért |
-vá/-vé | behemóttá | behemótokká |
-ig | behemótig | behemótokig |
-ként | behemótként | behemótokként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | behemótban | behemótokban |
-on/-en/-ön | behemóton | behemótokon |
-nál/-nél | behemótnál | behemótoknál |
-ba/-be | behemótba | behemótokba |
-ra/-re | behemótra | behemótokra |
-hoz/-hez/-höz | behemóthoz | behemótokhoz |
-ból/-ből | behemótból | behemótokból |
-ról/-ről | behemótról | behemótokról |
-tól/-től | behemóttól | behemótoktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | behemótom | behemótjaim |
a te | behemótod | behemótjaid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
behemótja | behemótjai |
a mi | behemótunk | behemótjaink |
a ti | behemótotok | behemótjaitok |
az ő | behemótjuk | behemótjaik |
Melléknév
behemót
- Idomtalanul nagy termetű <ember, állat>. [1]
Jegyzetek
- ↑ 1,0 1,1 Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6