Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbɛtɛkʃɛɡeːjzøː]

Főnév

betegsegélyző

  1. Biztosított betegek (egészségügyi) segítségét intéző társadalmi szerv, hivatal. [1]

Etimológia

beteg +‎ segélyző

Fordítások

Ragozás

betegsegélyző ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset betegsegélyző betegsegélyzők
tárgyeset betegsegélyzőt betegsegélyzőket
részes eset betegsegélyzőnek betegsegélyzőknek
-val/-vel betegsegélyzővel betegsegélyzőkkel
-ért betegsegélyzőért betegsegélyzőkért
-vá/-vé betegsegélyzővé betegsegélyzőkké
-ig betegsegélyzőig betegsegélyzőkig
-ként betegsegélyzőként betegsegélyzőkként
-ul/-ül - -
-ban/-ben betegsegélyzőben betegsegélyzőkben
-on/-en/-ön betegsegélyzőn betegsegélyzőkön
-nál/-nél betegsegélyzőnél betegsegélyzőknél
-ba/-be betegsegélyzőbe betegsegélyzőkbe
-ra/-re betegsegélyzőre betegsegélyzőkre
-hoz/-hez/-höz betegsegélyzőhöz betegsegélyzőkhöz
-ból/-ből betegsegélyzőből betegsegélyzőkből
-ról/-ről betegsegélyzőről betegsegélyzőkről
-tól/-től betegsegélyzőtől betegsegélyzőktől
betegsegélyző birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én betegsegélyzőm betegsegélyzőim
a te betegsegélyződ betegsegélyzőid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
betegsegélyzője betegsegélyzői
a mi betegsegélyzőnk betegsegélyzőink
a ti betegsegélyzőtök betegsegélyzőitek
az ő betegsegélyzőjük betegsegélyzőik

Melléknév

betegsegélyző

  1. Biztosított betegek (egészségügyi) segítségét intéző (társadalmi szerv, hivatal). [1]

Jegyzetek

  1. 1,0 1,1 Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6