Kiejtés

  • IPA: [ ˈbiblijɒkutɒtoː]

Főnév

bibliakutató

  1. A Biblia által leírt események történelmi tényekkel való egyezéseinek keresője.

Etimológia

biblia +‎ kutató

Ragozás

bibliakutató ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset bibliakutató bibliakutatók
tárgyeset bibliakutatót bibliakutatókat
részes eset bibliakutatónak bibliakutatóknak
-val/-vel bibliakutatóval bibliakutatókkal
-ért bibliakutatóért bibliakutatókért
-vá/-vé bibliakutatóvá bibliakutatókká
-ig bibliakutatóig bibliakutatókig
-ként bibliakutatóként bibliakutatókként
-ul/-ül - -
-ban/-ben bibliakutatóban bibliakutatókban
-on/-en/-ön bibliakutatón bibliakutatókon
-nál/-nél bibliakutatónál bibliakutatóknál
-ba/-be bibliakutatóba bibliakutatókba
-ra/-re bibliakutatóra bibliakutatókra
-hoz/-hez/-höz bibliakutatóhoz bibliakutatókhoz
-ból/-ből bibliakutatóból bibliakutatókból
-ról/-ről bibliakutatóról bibliakutatókról
-tól/-től bibliakutatótól bibliakutatóktól
bibliakutató birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én bibliakutatóm bibliakutatóim
a te bibliakutatód bibliakutatóid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
bibliakutatója bibliakutatói
a mi bibliakutatónk bibliakutatóink
a ti bibliakutatótok bibliakutatóitok
az ő bibliakutatójuk bibliakutatóik

Melléknév

bibliakutató

  1. A biblia kutatásával foglalkozó (személy, társaság, mozgalom).