Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbirʃkørtɛ]

Főnév

birskörte

  1. (növénytan)

Etimológia

birs +‎ körte

Ragozás

birskörte ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset birskörte birskörték
tárgyeset birskörtét birskörtéket
részes eset birskörtének birskörtéknek
-val/-vel birskörtével birskörtékkel
-ért birskörtéért birskörtékért
-vá/-vé birskörtévé birskörtékké
-ig birskörtéig birskörtékig
-ként birskörteként birskörtékként
-ul/-ül - -
-ban/-ben birskörtében birskörtékben
-on/-en/-ön birskörtén birskörtéken
-nál/-nél birskörténél birskörtéknél
-ba/-be birskörtébe birskörtékbe
-ra/-re birskörtére birskörtékre
-hoz/-hez/-höz birskörtéhez birskörtékhez
-ból/-ből birskörtéből birskörtékből
-ról/-ről birskörtéről birskörtékről
-tól/-től birskörtétől birskörtéktől
birskörte birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én birskörtém birskörtéim
a te birskörtéd birskörtéid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
birskörtéje birskörtéi
a mi birskörténk birskörtéink
a ti birskörtétek birskörtéitek
az ő birskörtéjük birskörtéik