bizonyítás

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈbizoɲiːtaːʃ]

Főnév

bizonyítás

1. (matematika) matematikai bizonyítás

Etimológia

bizonyít +‎ -ás

Fordítások

Tartalom

angol: proof (en) japán: 証明 (ja) (しょうめい (ja)) német: Beweis (de) hn, Beweisaufnahme (de) nn orosz: доказательство (ru) (dokazatelʹstvo) román: demonstrație (ro) nn, dovedire (ro) nn, probare (ro) nn spanyol: demostración (es) nn

Ragozás

bizonyítás ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	bizonyítás	bizonyítások
tárgyeset	bizonyítást	bizonyításokat
részes eset	bizonyításnak	bizonyításoknak
-val/-vel	bizonyítással	bizonyításokkal
-ért	bizonyításért	bizonyításokért
-vá/-vé	bizonyítássá	bizonyításokká
-ig	bizonyításig	bizonyításokig
-ként	bizonyításként	bizonyításokként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	bizonyításban	bizonyításokban
-on/-en/-ön	bizonyításon	bizonyításokon
-nál/-nél	bizonyításnál	bizonyításoknál
-ba/-be	bizonyításba	bizonyításokba
-ra/-re	bizonyításra	bizonyításokra
-hoz/-hez/-höz	bizonyításhoz	bizonyításokhoz
-ból/-ből	bizonyításból	bizonyításokból
-ról/-ről	bizonyításról	bizonyításokról
-tól/-től	bizonyítástól	bizonyításoktól

bizonyítás birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	bizonyításom	bizonyításaim
a te	bizonyításod	bizonyításaid
az ő/ön/maga az önök/maguk	bizonyítása	bizonyításai
a mi	bizonyításunk	bizonyításaink
a ti	bizonyításotok	bizonyításaitok
az ő	bizonyításuk	bizonyításaik