Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbont͡smɛʃtɛr]

Főnév

boncmester

A Wikipédiának van ilyen témájú szócikke:

Etimológia

bonc +‎ mester

Ragozás

boncmester ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset boncmester boncmesterek
tárgyeset boncmestert boncmestereket
részes eset boncmesternek boncmestereknek
-val/-vel boncmesterrel boncmesterekkel
-ért boncmesterért boncmesterekért
-vá/-vé boncmesterré boncmesterekké
-ig boncmesterig boncmesterekig
-ként boncmesterként boncmesterekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben boncmesterben boncmesterekben
-on/-en/-ön boncmesteren boncmestereken
-nál/-nél boncmesternél boncmestereknél
-ba/-be boncmesterbe boncmesterekbe
-ra/-re boncmesterre boncmesterekre
-hoz/-hez/-höz boncmesterhez boncmesterekhez
-ból/-ből boncmesterből boncmesterekből
-ról/-ről boncmesterről boncmesterekről
-tól/-től boncmestertől boncmesterektől
boncmester birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én boncmesterem boncmestereim
a te boncmestered boncmestereid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
boncmestere boncmesterei
a mi boncmesterünk boncmestereink
a ti boncmesteretek boncmestereitek
az ő boncmesterük boncmestereik