Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈborbeːjmɛʃtɛr]

Főnév

borbélymester

  1. Férfifodrász.
  2. (régies) Sebész, felcser.
    A Petőfi említette, néhol ma is látható borbélyjelvény – „táncol a tányér a borbélyműhelyek előtt” – még abból az időből származik, amikor a borbélymester főfoglalkozása nem a beretválás, hajvágás, hanem a seborvoslás, az érvágás, a foghúzás volt. Nem a beretvát biggyesztették ki cégérül, hanem a sebkezelésnél használt réztányért, amelyikben azonban a szappanhabot is felverték.

Etimológia

borbély +‎ mester

Ragozás

borbélymester ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset borbélymester borbélymesterek
tárgyeset borbélymestert borbélymestereket
részes eset borbélymesternek borbélymestereknek
-val/-vel borbélymesterrel borbélymesterekkel
-ért borbélymesterért borbélymesterekért
-vá/-vé borbélymesterré borbélymesterekké
-ig borbélymesterig borbélymesterekig
-ként borbélymesterként borbélymesterekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben borbélymesterben borbélymesterekben
-on/-en/-ön borbélymesteren borbélymestereken
-nál/-nél borbélymesternél borbélymestereknél
-ba/-be borbélymesterbe borbélymesterekbe
-ra/-re borbélymesterre borbélymesterekre
-hoz/-hez/-höz borbélymesterhez borbélymesterekhez
-ból/-ből borbélymesterből borbélymesterekből
-ról/-ről borbélymesterről borbélymesterekről
-tól/-től borbélymestertől borbélymesterektől
borbélymester birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én borbélymesterem borbélymestereim
a te borbélymestered borbélymestereid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
borbélymestere borbélymesterei
a mi borbélymesterünk borbélymestereink
a ti borbélymesteretek borbélymestereitek
az ő borbélymesterük borbélymestereik