Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈborkøːkivaːlaːʃ]

Főnév

borkőkiválás

  1. (borászat) A borból hideg hatására történő borkő kikristályosodása, amely természetes folyamat és palackozás előtt elvégzik a stabilizálást.

Etimológia

borkő +‎ kiválás

Ragozás

borkőkiválás ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset borkőkiválás borkőkiválások
tárgyeset borkőkiválást borkőkiválásokat
részes eset borkőkiválásnak borkőkiválásoknak
-val/-vel borkőkiválással borkőkiválásokkal
-ért borkőkiválásért borkőkiválásokért
-vá/-vé borkőkiválássá borkőkiválásokká
-ig borkőkiválásig borkőkiválásokig
-ként borkőkiválásként borkőkiválásokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben borkőkiválásban borkőkiválásokban
-on/-en/-ön borkőkiváláson borkőkiválásokon
-nál/-nél borkőkiválásnál borkőkiválásoknál
-ba/-be borkőkiválásba borkőkiválásokba
-ra/-re borkőkiválásra borkőkiválásokra
-hoz/-hez/-höz borkőkiváláshoz borkőkiválásokhoz
-ból/-ből borkőkiválásból borkőkiválásokból
-ról/-ről borkőkiválásról borkőkiválásokról
-tól/-től borkőkiválástól borkőkiválásoktól
borkőkiválás birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én borkőkiválásom borkőkiválásaim
a te borkőkiválásod borkőkiválásaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
borkőkiválása borkőkiválásai
a mi borkőkiválásunk borkőkiválásaink
a ti borkőkiválásotok borkőkiválásaitok
az ő borkőkiválásuk borkőkiválásaik