Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbormeːrøː]

Főnév

bormérő

  1. Borkimérés alkalmazottja.

Etimológia

bor +‎ mérő

Ragozás

bormérő ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset bormérő bormérők
tárgyeset bormérőt bormérőket
részes eset bormérőnek bormérőknek
-val/-vel bormérővel bormérőkkel
-ért bormérőért bormérőkért
-vá/-vé bormérővé bormérőkké
-ig bormérőig bormérőkig
-ként bormérőként bormérőkként
-ul/-ül - -
-ban/-ben bormérőben bormérőkben
-on/-en/-ön bormérőn bormérőkön
-nál/-nél bormérőnél bormérőknél
-ba/-be bormérőbe bormérőkbe
-ra/-re bormérőre bormérőkre
-hoz/-hez/-höz bormérőhöz bormérőkhöz
-ból/-ből bormérőből bormérőkből
-ról/-ről bormérőről bormérőkről
-tól/-től bormérőtől bormérőktől
bormérő birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én bormérőm bormérőim
a te bormérőd bormérőid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
bormérője bormérői
a mi bormérőnk bormérőink
a ti bormérőtök bormérőitek
az ő bormérőjük bormérőik

Melléknév

bormérő

  1. Borkimérésben dolgozó (személy).
    bormérő alkalmazott
  2. Borkimérésre használt (eszköz, helyiség).
    bormérő kancsó
    bormérő sátor, bormérő bódé