Kiejtés

  • IPA: [ ˈborzɒlmɒʃ]

Melléknév

borzalmas (középfok borzalmasabb, felsőfok legborzalmasabb)

  1. Borzalmat, rémületet keltő; szörnyű. [1]
    borzalmas karambol
  2. (túlzó) Gyötrően nagyfokú. [1]
    borzalmas kín
  3. (bizalmas, túlzó) Nagyon nagy mértékű. [1]
    Borzalmasan szerelmes.

Etimológia

borzalom +‎ -as

Fordítások

Jegyzetek

  1. 1,0 1,1 1,2 Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6