Kiejtés

  • IPA: [ ˈbrikɛtː]

Főnév

brikett

  1. Szénporból hasáb vagy tojás stb. alakúra sajtolt tüzelőanyag. [1]

Fordítások

Ragozás

brikett ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset brikett brikettek
tárgyeset brikettet briketteket
részes eset brikettnek briketteknek
-val/-vel brikettel brikettekkel
-ért brikettért brikettekért
-vá/-vé briketté brikettekké
-ig brikettig brikettekig
-ként brikettként brikettekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben brikettben brikettekben
-on/-en/-ön briketten briketteken
-nál/-nél brikettnél briketteknél
-ba/-be brikettbe brikettekbe
-ra/-re brikettre brikettekre
-hoz/-hez/-höz briketthez brikettekhez
-ból/-ből brikettből brikettekből
-ról/-ről brikettről brikettekről
-tól/-től brikettől brikettektől
brikett birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én brikettem brikettjeim
a te briketted brikettjeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
brikettje brikettjei
a mi brikettünk brikettjeink
a ti brikettetek brikettjeitek
az ő brikettjük brikettjeik

Jegyzetek

  1. Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6