Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbronzmyːvɛʃ]

Főnév

bronzműves

  1. Bronzból (dísz)tárgyakat készítő (ipar)művész vagy iparos. [1]

Etimológia

bronz +‎ műves

Ragozás

bronzműves ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset bronzműves bronzművesek
tárgyeset bronzművest bronzműveseket
részes eset bronzművesnek bronzműveseknek
-val/-vel bronzművessel bronzművesekkel
-ért bronzművesért bronzművesekért
-vá/-vé bronzművessé bronzművesekké
-ig bronzművesig bronzművesekig
-ként bronzművesként bronzművesekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben bronzművesben bronzművesekben
-on/-en/-ön bronzművesen bronzműveseken
-nál/-nél bronzművesnél bronzműveseknél
-ba/-be bronzművesbe bronzművesekbe
-ra/-re bronzművesre bronzművesekre
-hoz/-hez/-höz bronzműveshez bronzművesekhez
-ból/-ből bronzművesből bronzművesekből
-ról/-ről bronzművesről bronzművesekről
-tól/-től bronzművestől bronzművesektől
bronzműves birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én bronzművesem bronzműveseim
a te bronzművesed bronzműveseid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
bronzművese bronzművesei
a mi bronzművesünk bronzműveseink
a ti bronzművesetek bronzműveseitek
az ő bronzművesük bronzműveseik

Jegyzetek

  1. Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6