cizellál
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈt͡sizɛlːaːl]
Ige
cizellál
- finoman megmunkál. Szobrász, vésnök, főleg ötvös adott fémes anyag felületét vésőszerű eszközökkel, hideg úton (a fémet nem felhevítve) alakítja, finoman megmunkálja vagy meglévő formáit élesebbé teszi.
- Az ötvös még egy ideig cizellálta a ezüst tálcát. A szobrász még az arcon cizellált egy keveset, majd hamarosan készen lett a bronz szobor.
- Átvitt értelemben: Aprólékos műgonddal tökéletesít, csiszol.
- A költő még egy ideig cizellálta az új versét, majd elégedetten becsukta a füzetét. A könyvelő újra elővette a számlákat és a főkönyvet, hogy még egy utolsót cizelláljon rajta, mielőtt átadja az ellenőrnek.
Etimológia
Eredet [cizellál < francia: ciseler (cizellál, vés) < latin: caesus (véset) < caedo (vés)]
Szinonimák
Megmunkál csiszol tökéletesít