csúcs
Kiejtés
- IPA: [ ˈt͡ʃuːt͡ʃ]
Főnév
csúcs
- valaminek a legfelső része
- hegycsúcs
- csúcsteljesítmény, rekord
- csúcstalálkozó
- (matematika) Egy síkbeli vagy térbeli alakzat sarka, ahol a síkidom oldalai vagy a test élei találkoznak.
Fordítások
valaminek a legfelső része
hegy csúcsa
|
hosszabb tárgy hegye
csúcstalálkozó — lásd csúcstalálkozó
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | csúcs | csúcsok |
tárgyeset | csúcsot | csúcsokat |
részes eset | csúcsnak | csúcsoknak |
-val/-vel | csúccsal | csúcsokkal |
-ért | csúcsért | csúcsokért |
-vá/-vé | csúccsá | csúcsokká |
-ig | csúcsig | csúcsokig |
-ként | csúcsként | csúcsokként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | csúcsban | csúcsokban |
-on/-en/-ön | csúcson | csúcsokon |
-nál/-nél | csúcsnál | csúcsoknál |
-ba/-be | csúcsba | csúcsokba |
-ra/-re | csúcsra | csúcsokra |
-hoz/-hez/-höz | csúcshoz | csúcsokhoz |
-ból/-ből | csúcsból | csúcsokból |
-ról/-ről | csúcsról | csúcsokról |
-tól/-től | csúcstól | csúcsoktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | csúcsom | csúcsaim |
a te | csúcsod | csúcsaid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
csúcsa | csúcsai |
a mi | csúcsunk | csúcsaink |
a ti | csúcsotok | csúcsaitok |
az ő | csúcsuk | csúcsaik |
Származékok
- csúcsos
- (összetételek): árboccsúcs, csúcsajánlat, csúcseredmény, csúcsérték, csúcsforgalom, csúcsforma, csúcsív, csúcsminőség, csúcspont, csúcssebesség, csúcstalálkozó, csúcstartó, csúcsteljesítmény, hegycsúcs, világcsúcs