Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈt͡ʃɛleːd]

Főnév

cseléd

  1. A háznál alkalmazott szolgáló.

Etimológia

Ugyanabból a szláv szóból, mint ahonnan a család szó is származik.

Származékok

Fordítások

Ragozás

cseléd ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset cseléd cselédek
tárgyeset cselédet cselédeket
részes eset cselédnek cselédeknek
-val/-vel cseléddel cselédekkel
-ért cselédért cselédekért
-vá/-vé cseléddé cselédekké
-ig cselédig cselédekig
-ként cselédként cselédekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben cselédben cselédekben
-on/-en/-ön cseléden cselédeken
-nál/-nél cselédnél cselédeknél
-ba/-be cselédbe cselédekbe
-ra/-re cselédre cselédekre
-hoz/-hez/-höz cselédhez cselédekhez
-ból/-ből cselédből cselédekből
-ról/-ről cselédről cselédekről
-tól/-től cselédtől cselédektől
cseléd birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én cselédem cselédjeim
a te cseléded cselédjeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
cselédje cselédjei
a mi cselédünk cselédjeink
a ti cselédetek cselédjeitek
az ő cselédjük cselédjeik