csepű
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈt͡ʃɛpyː]
Főnév
csepű
- Kender, len v. juta gerebenezésekor keletkező kóc.
- (jelzőként) (tájszó) Kócos.
Etimológia
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | csepű | csepűk |
| tárgyeset | csepűt | csepűket |
| részes eset | csepűnek | csepűknek |
| -val/-vel | csepűvel | csepűkkel |
| -ért | csepűért | csepűkért |
| -vá/-vé | csepűvé | csepűkké |
| -ig | csepűig | csepűkig |
| -ként | csepűként | csepűkként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | csepűben | csepűkben |
| -on/-en/-ön | csepűn | csepűkön |
| -nál/-nél | csepűnél | csepűknél |
| -ba/-be | csepűbe | csepűkbe |
| -ra/-re | csepűre | csepűkre |
| -hoz/-hez/-höz | csepűhöz | csepűkhöz |
| -ból/-ből | csepűből | csepűkből |
| -ról/-ről | csepűről | csepűkről |
| -tól/-től | csepűtől | csepűktől |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | csepűm | csepűim |
| a te | csepűd | csepűid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
csepűje | csepűi |
| a mi | csepűnk | csepűink |
| a ti | csepűtök | csepűitek |
| az ő | csepűjük | csepűik |
Gyakoriság
- 5
Forrás
- Magyar Értelmező Kéziszótár (ISBN 963 05 8416 6)