dimenziótétel
Kiejtés
- IPA: [ ˈdimɛnzijoːteːtɛl]
Főnév
dimenziótétel
- (matematika, lineáris algebra) A dimenziótétel vagy nullitás–rang tétel a lineáris algebrában alapvetően a véges dimenziós terek között ható leképezések magterének és képterének komplementer jellegére mutat rá. Ha φ lineáris leképezés egy n dimenziós térből valamely másikba hat, Ker φ = { v | φv = 0 } a φ magtere és Im φ a leképezés értékkészlete, mint altér, akkor
- dim Ker φ + dim Im φ = n
Ugyanazon terek között ható két leképezés közül, amelyik magtérdimenziója nagyobb, annak a képtérdimenziója kisebb.
A tétel a dimenziók szerepeltetése nélkül tovább általánosítható nem feltétlenül véges dimenziós V1 térre is, a következő formában:
- Ker φ ⊕ Im φ ≅ V1
A tétel kapcsolatban van az első izomorfizmustétellel és az Abel-csoportok közötti morfizmusok dekompozíciós tételével.[1]
Ha V1 véges dimenziós, V2 pedig tetszőleges lineáris tér, továbbá φ:V1 V2 lineáris leképezés, akkor
Lásd még
- ↑ Itt az angolban Splitting Lemma néven ismert tételről van szó, lásd: Mac Lane, Birkhoff, Algebra, p. 328.