dolcsi
Kiejtés
- IPA: [ ˈdolt͡ʃi]
Főnév
dolcsi
- (tréfásan) Dollár.
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | dolcsi | dolcsik |
tárgyeset | dolcsit | dolcsikat |
részes eset | dolcsinak | dolcsiknak |
-val/-vel | dolcsival | dolcsikkal |
-ért | dolcsiért | dolcsikért |
-vá/-vé | dolcsivá | dolcsikká |
-ig | dolcsiig | dolcsikig |
-ként | dolcsiként | dolcsikként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | dolcsiban | dolcsikban |
-on/-en/-ön | dolcsin | dolcsikon |
-nál/-nél | dolcsinál | dolcsiknál |
-ba/-be | dolcsiba | dolcsikba |
-ra/-re | dolcsira | dolcsikra |
-hoz/-hez/-höz | dolcsihoz | dolcsikhoz |
-ból/-ből | dolcsiból | dolcsikból |
-ról/-ről | dolcsiról | dolcsikról |
-tól/-től | dolcsitól | dolcsiktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | dolcsim | dolcsijaim |
a te | dolcsid | dolcsijaid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
dolcsija | dolcsijai |
a mi | dolcsink | dolcsijaink |
a ti | dolcsitok | dolcsijaitok |
az ő | dolcsijuk | dolcsijaik |
- 4
Forrás
- Magyar Értelmező Szótár (ISBN 963 05 8416 6)