Kiejtés

  • IPA: [ ˈdolmaːɲ]

Főnév

dolmány

  1. (ruházat) (régies) Testhez simuló, csípőig érő zsinóros zubbony.

Etimológia

török

Ragozás

dolmány ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset dolmány dolmányok
tárgyeset dolmányt dolmányokat
részes eset dolmánynak dolmányoknak
-val/-vel dolmánnyal dolmányokkal
-ért dolmányért dolmányokért
-vá/-vé dolmánnyá dolmányokká
-ig dolmányig dolmányokig
-ként dolmányként dolmányokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben dolmányban dolmányokban
-on/-en/-ön dolmányon dolmányokon
-nál/-nél dolmánynál dolmányoknál
-ba/-be dolmányba dolmányokba
-ra/-re dolmányra dolmányokra
-hoz/-hez/-höz dolmányhoz dolmányokhoz
-ból/-ből dolmányból dolmányokból
-ról/-ről dolmányról dolmányokról
-tól/-től dolmánytól dolmányoktól
dolmány birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én dolmányom dolmányaim
a te dolmányod dolmányaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
dolmánya dolmányai
a mi dolmányunk dolmányaink
a ti dolmányotok dolmányaitok
az ő dolmányuk dolmányaik
  • 4

Forrás