eszmélet

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈɛsmeːlɛt]

Főnév

eszmélet

1. A tudatos gondolkodás. öntudat

Etimológia

Az eszmél igéből.

Fordítások

Tartalom

angol: conscience (en) német: Besinnung (de) nn, Bewusstsein (de) sn komi zürjén: мыв (myv)

Ragozás

eszmélet ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	eszmélet	eszméletek
tárgyeset	eszméletet	eszméleteket
részes eset	eszméletnek	eszméleteknek
-val/-vel	eszmélettel	eszméletekkel
-ért	eszméletért	eszméletekért
-vá/-vé	eszméletté	eszméletekké
-ig	eszméletig	eszméletekig
-ként	eszméletként	eszméletekként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	eszméletben	eszméletekben
-on/-en/-ön	eszméleten	eszméleteken
-nál/-nél	eszméletnél	eszméleteknél
-ba/-be	eszméletbe	eszméletekbe
-ra/-re	eszméletre	eszméletekre
-hoz/-hez/-höz	eszmélethez	eszméletekhez
-ból/-ből	eszméletből	eszméletekből
-ról/-ről	eszméletről	eszméletekről
-tól/-től	eszmélettől	eszméletektől

eszmélet birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	eszméletem	eszméleteim
a te	eszméleted	eszméleteid
az ő/ön/maga az önök/maguk	eszmélete	eszméletei
a mi	eszméletünk	eszméleteink
a ti	eszméletetek	eszméleteitek
az ő	eszméletük	eszméleteik

Származékok

• (összetételek): eszméletvesztés