Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɛvøːɛskøskeːslɛt]

Főnév

evőeszközkészlet

  1. étkészlet

Etimológia

evőeszköz +‎ készlet

Ragozás

evőeszközkészlet ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset evőeszközkészlet evőeszközkészletek
tárgyeset evőeszközkészletet evőeszközkészleteket
részes eset evőeszközkészletnek evőeszközkészleteknek
-val/-vel evőeszközkészlettel evőeszközkészletekkel
-ért evőeszközkészletért evőeszközkészletekért
-vá/-vé evőeszközkészletté evőeszközkészletekké
-ig evőeszközkészletig evőeszközkészletekig
-ként evőeszközkészletként evőeszközkészletekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben evőeszközkészletben evőeszközkészletekben
-on/-en/-ön evőeszközkészleten evőeszközkészleteken
-nál/-nél evőeszközkészletnél evőeszközkészleteknél
-ba/-be evőeszközkészletbe evőeszközkészletekbe
-ra/-re evőeszközkészletre evőeszközkészletekre
-hoz/-hez/-höz evőeszközkészlethez evőeszközkészletekhez
-ból/-ből evőeszközkészletből evőeszközkészletekből
-ról/-ről evőeszközkészletről evőeszközkészletekről
-tól/-től evőeszközkészlettől evőeszközkészletektől
evőeszközkészlet birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én evőeszközkészletem evőeszközkészleteim
a te evőeszközkészleted evőeszközkészleteid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
evőeszközkészlete evőeszközkészletei
a mi evőeszközkészletünk evőeszközkészleteink
a ti evőeszközkészletetek evőeszközkészleteitek
az ő evőeszközkészletük evőeszközkészleteik