Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈɛksituʃ]

Főnév

exitus

  1. (orvostudomány) halál, elhalálozás [1]

Ragozás

exitus ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset exitus exitusok
tárgyeset exitust exitusokat
részes eset exitusnak exitusoknak
-val/-vel exitussal exitusokkal
-ért exitusért exitusokért
-vá/-vé exitussá exitusokká
-ig exitusig exitusokig
-ként exitusként exitusokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben exitusban exitusokban
-on/-en/-ön exituson exitusokon
-nál/-nél exitusnál exitusoknál
-ba/-be exitusba exitusokba
-ra/-re exitusra exitusokra
-hoz/-hez/-höz exitushoz exitusokhoz
-ból/-ből exitusból exitusokból
-ról/-ről exitusról exitusokról
-tól/-től exitustól exitusoktól
exitus birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én exitusom exitusaim
a te exitusod exitusaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
exitusa exitusai
a mi exitusunk exitusaink
a ti exitusotok exitusaitok
az ő exitusuk exitusaik

Jegyzetek

  1. Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. 2. átd. kiad. Budapest: Akadémiai. 2002. ISBN 963-05-7875-1