féktelen
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈfeːktɛlɛn]
Melléknév
féktelen (középfok féktelenebb, felsőfok legféktelenebb)
- fékezhetetlen, szilaj, vad, vehemens, zabolátlan, kontrollálhatatlan, indulatos
- rendkívüli, extrém, végletes, szélsőséges, radikális
- önfeledt, zabolátlan, felszabadult
- hirtelen haragú, forrófejű, heves, forróvérű
- tüzes, forróvérű, heves, szenvedélyes, lázas, temperamentumos, túlfűtött, egzaltált, vérmes
Etimológia
fék + -telen, a német zügellos szó tükörfordítása