félsz

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈfeːls]

Főnév

félsz

1. (népies, tréfásan) Félelem, ijedtség.

   Benne van a félsz.

Ragozás

félsz ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	félsz	félszek
tárgyeset	félszet	félszeket
részes eset	félsznek	félszeknek
-val/-vel	félsszel	félszekkel
-ért	félszért	félszekért
-vá/-vé	félsszé	félszekké
-ig	félszig	félszekig
-ként	félszként	félszekként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	félszben	félszekben
-on/-en/-ön	félszen	félszeken
-nál/-nél	félsznél	félszeknél
-ba/-be	félszbe	félszekbe
-ra/-re	félszre	félszekre
-hoz/-hez/-höz	félszhez	félszekhez
-ból/-ből	félszből	félszekből
-ról/-ről	félszről	félszekről
-tól/-től	félsztől	félszektől

félsz birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	félszem	félszeim
a te	félszed	félszeid
az ő/ön/maga az önök/maguk	félsze	félszei
a mi	félszünk	félszeink
a ti	félszetek	félszeitek
az ő	félszük	félszeik

Gyakoriság

• 4

Forrás

• Magyar Értelmező Kéziszótár (ISBN 963 05 8416 6)