fúl

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈfuːl]

Főnév

fúl

1. úgy hal meg, hogy nem kap levegőt (pl. vízbe fúl).
2. megfullad

Etimológia

Ősi örökség a finnugor korból, vö. komi пӧдны.

Fordítások

fúl — lásd fullad