főesperes

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈføːɛʃpɛrɛʃ]

Főnév

főesperes

1. Az esperesek felügyelője.

Etimológia

fő- +‎ esperes

Ragozás

főesperes ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	főesperes	főesperesek
tárgyeset	főesperest	főespereseket
részes eset	főesperesnek	főespereseknek
-val/-vel	főesperessel	főesperesekkel
-ért	főesperesért	főesperesekért
-vá/-vé	főesperessé	főesperesekké
-ig	főesperesig	főesperesekig
-ként	főesperesként	főesperesekként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	főesperesben	főesperesekben
-on/-en/-ön	főesperesen	főespereseken
-nál/-nél	főesperesnél	főespereseknél
-ba/-be	főesperesbe	főesperesekbe
-ra/-re	főesperesre	főesperesekre
-hoz/-hez/-höz	főespereshez	főesperesekhez
-ból/-ből	főesperesből	főesperesekből
-ról/-ről	főesperesről	főesperesekről
-tól/-től	főesperestől	főesperesektől

főesperes birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	főesperesem	főespereseim
a te	főesperesed	főespereseid
az ő/ön/maga az önök/maguk	főesperese	főesperesei
a mi	főesperesünk	főespereseink
a ti	főesperesetek	főespereseitek
az ő	főesperesük	főespereseik