főnök
(főnökök szócikkből átirányítva)
Kiejtés
- IPA: [ ˈføːnøk]
Főnév
főnök
- Egy vállalat, üzlet stb. vezetője.
Etimológia
Fordítások
vezető beosztású férfi
|
|
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | főnök | főnökök |
tárgyeset | főnököt | főnököket |
részes eset | főnöknek | főnököknek |
-val/-vel | főnökkel | főnökökkel |
-ért | főnökért | főnökökért |
-vá/-vé | főnökké | főnökökké |
-ig | főnökig | főnökökig |
-ként | főnökként | főnökökként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | főnökben | főnökökben |
-on/-en/-ön | főnökön | főnökökön |
-nál/-nél | főnöknél | főnököknél |
-ba/-be | főnökbe | főnökökbe |
-ra/-re | főnökre | főnökökre |
-hoz/-hez/-höz | főnökhöz | főnökökhöz |
-ból/-ből | főnökből | főnökökből |
-ról/-ről | főnökről | főnökökről |
-tól/-től | főnöktől | főnököktől |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | főnököm | főnökeim |
a te | főnököd | főnökeid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
főnöke | főnökei |
a mi | főnökünk | főnökeink |
a ti | főnökötök | főnökeitek |
az ő | főnökük | főnökeik |
Származékok
- (összetételek): állomásfőnök, csoportfőnök, főnökféle, főnöknő, hivatalfőnök, konyhafőnök, műhelyfőnök, osztályfőnök, raktárfőnök, reklámfőnök, rendfőnök, rendőrfőnök, szobafőnök, törzsfőnök