farag

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈfɒrɒɡ]

Ige

farag

1. Szilárd anyagot éles szerszámmal alakít.

Etimológia

Ősi örökség az uráli korból.

Származékok

• faragás, faragatlan

• (igekötős alakok): | befarag | kifarag | lefarag | megfarag | összefarag | 

Fordítások

Tartalom

angol: carve (en) bolgár: дялам (bg) (djalam) cigány: kérélbutyi (rom) cseh: vyřezávat (cs) eszperantó: ĉizi (eo) finn: veistää (fi) héber: חָטַב‎ (he) (khatáv) kínai: 切

lengyel: ciosać (pl) német: schnitzen (de), behauen (de) orosz: тесать (ru) (tesatʹ) spanyol: tallar (es) szerbhorvát: tesati (sh) török: oymak (tr)