Kiejtés

  • IPA: [ ˈfɛlːɛɡvaːr]

Főnév

fellegvár

  1. Erődített helyek (várak, városok) belsejébe vagy szélére épített épület, amely a vár, illetve város elfoglalása után a várőrségnek menedékhelyül szolgált.

Szinonimák