Kiejtés

  • IPA: [ ˈfɛlʃeːɡɛʃ]

Melléknév

felséges

  1. (régies) Király(né) vagy császár(né) címe. [1]
  2. (túlzó) Elragadtatást keltően nagyszerű. [1]

Származékok

Etimológia

felség +‎ -es [2]

Jegyzetek

  1. 1,0 1,1 Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6  
  2. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk. Zaicz Gábor. Budapest: Tinta. 2006. ISBN 963-7094-01-6