fer
fara, v-55 | ||||
szám | egyes szám | többes szám | ||
személy | első | második | harmadik | mind |
Kijelentő mód | eg | tú | hann / hon tað |
vit, tit, teir / tær / tey tygum |
Jelen | fari | fert | fer | fara |
Múlt | fór | fórt | fór | fóru |
Felszólító mód | tú | tit | ||
Jelen | — | far ! | — | farið ! |
Főnévi igenév | fara | |||
Jelen idejű melléknévi igenév | farandi | |||
Múlt idejű melléknévi igenév a26 | farin | |||
Supinum | farið |
Ige
fer
Kiejtés
- IPA: /fɛʁ/
Főnév
fer hn (plural fers)
Etimológia
A latin ferrum szóból.
Ige
fer
Etimológia
Lásd a francia faire igét.