Kiejtés

  • IPA: [ ˈfijuː]

Főnév

fiú

  1. Fiatal férfi.
  2. gyerek, krapek, srác; lurkó; kölyök

Etimológia

Ősi örökség a finnugor korból, vö. finn poika, komi пи, udmurt пи.

Fordítások

Ragozás

fiú ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset fiú fiúk
tárgyeset fiút fiúkat
részes eset fiúnak fiúknak
-val/-vel fiúval fiúkkal
-ért fiúért fiúkért
-vá/-vé fiúvá fiúkká
-ig fiúig fiúkig
-ként fiúként fiúkként
-ul/-ül - -
-ban/-ben fiúban fiúkban
-on/-en/-ön fiún fiúkon
-nál/-nél fiúnál fiúknál
-ba/-be fiúba fiúkba
-ra/-re fiúra fiúkra
-hoz/-hez/-höz fiúhoz fiúkhoz
-ból/-ből fiúból fiúkból
-ról/-ről fiúról fiúkról
-tól/-től fiútól fiúktól
fiú birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én fiam fiaim
a te fiad fiaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
fia fiai
a mi fiunk fiaink
a ti fiatok fiaitok
az ő fiuk fiaik
fiú birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én fiúm fiúim
a te fiúd fiúid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
fiúja fiúi
a mi fiúnk fiúink
a ti fiútok fiúitok
az ő fiújuk fiúik

Szinonimák

Származékok

Szókapcsolatok