Kiejtés

  • IPA: [ ˈflɛktiːfus]

Főnév

flekktífusz

  1. A kiütéses tífusz régebbi neve. A betegség hazánkban a XX. század első felében fordult elő, és különösen nagyszámú volt a megbetegedés a két világháború alatt. A fertőző forrás a beteg ember. Átvivője a ruhatetű. Az átviteli mechanizmus, hogy a betegség kórokozóját a tetű magába szívja, majd a beteget elhagyva a fogékony szervezeten történő vérszívás során a korokozót abba juttatja. A betegség nagyon súlyos lefolyású és magas halálozású volt. Mivel a betegség más úton nem terjed, a tetűmentesítéssel a járvány megállítható. Erre jöttek rá az amerikai hadseregben, ahol a bevonuló katonákat szőrtelenítették és DDT típusú rovarölő szerrel beporozták. Ezzel teljes betegségmentességet értek el.

Forrás