Kiejtés

  • IPA: [ ˈforːaːʃɲɛlv]

Főnév

forrásnyelv

  1. (nyelvészet) Az a nyelv, amiről fordítanak.

Származékok

Etimológia

forrás +‎ nyelv

Fordítások

Ragozás

forrásnyelv ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset forrásnyelv forrásnyelvek
tárgyeset forrásnyelvet forrásnyelveket
részes eset forrásnyelvnek forrásnyelveknek
-val/-vel forrásnyelvvel forrásnyelvekkel
-ért forrásnyelvért forrásnyelvekért
-vá/-vé forrásnyelvvé forrásnyelvekké
-ig forrásnyelvig forrásnyelvekig
-ként forrásnyelvként forrásnyelvekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben forrásnyelvben forrásnyelvekben
-on/-en/-ön forrásnyelven forrásnyelveken
-nál/-nél forrásnyelvnél forrásnyelveknél
-ba/-be forrásnyelvbe forrásnyelvekbe
-ra/-re forrásnyelvre forrásnyelvekre
-hoz/-hez/-höz forrásnyelvhez forrásnyelvekhez
-ból/-ből forrásnyelvből forrásnyelvekből
-ról/-ről forrásnyelvről forrásnyelvekről
-tól/-től forrásnyelvtől forrásnyelvektől
forrásnyelv birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én forrásnyelvem forrásnyelveim
a te forrásnyelved forrásnyelveid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
forrásnyelve forrásnyelvei
a mi forrásnyelvünk forrásnyelveink
a ti forrásnyelvetek forrásnyelveitek
az ő forrásnyelvük forrásnyelveik