gigerli
Kiejtés
- IPA: [ ˈɡiɡɛrli]
Főnév
gigerli
Etimológia
német eredetű szó (giggerl)
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | gigerli | gigerlik |
tárgyeset | gigerlit | gigerliket |
részes eset | gigerlinek | gigerliknek |
-val/-vel | gigerlivel | gigerlikkel |
-ért | gigerliért | gigerlikért |
-vá/-vé | gigerlivé | gigerlikké |
-ig | gigerliig | gigerlikig |
-ként | gigerliként | gigerlikként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | gigerliben | gigerlikben |
-on/-en/-ön | gigerlin | gigerliken |
-nál/-nél | gigerlinél | gigerliknél |
-ba/-be | gigerlibe | gigerlikbe |
-ra/-re | gigerlire | gigerlikre |
-hoz/-hez/-höz | gigerlihez | gigerlikhez |
-ból/-ből | gigerliből | gigerlikből |
-ról/-ről | gigerliről | gigerlikről |
-tól/-től | gigerlitől | gigerliktől |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | gigerlim | gigerlijeim |
a te | gigerlid | gigerlijeid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
gigerlije | gigerlijei |
a mi | gigerlink | gigerlijeink |
a ti | gigerlitek | gigerlijeitek |
az ő | gigerlijük | gigerlijeik |
Jegyzetek
- ↑ Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6