grund

Dán

Főnév

grund

1. alap
2. telek

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈɡrund]

Főnév

grund

1. (szleng) üres telek

Etimológia

A német Grund szóból.

Feröeri

Főnév

grund nn

1. alap

Ragozás

f2	Egyes szám		Többes szám
	Határozatlan	Határozott	Határozatlan	Határozott
Alanyeset	grund	grundin	grundir	grundirnar
Tárgyeset	grund	grundina	grundir	grundirnar
Részes eset	grund	grundini	grundum	grundunum
Birtokos eset	grundar	grundarinnar	grunda	grundanna

Szókapcsolatok

• grundorð - alapszó

Svéd

Melléknév

grund (középfok grundare, felsőfok grundast)

1. sekély