gubanc

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈɡubɒnt͡s]

Főnév

gubanc

Etimológia

Elvonással keletkezett a(z) gubancos szóból.

Származékok

• gubancol

Ragozás

gubanc ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	gubanc	gubancok
tárgyeset	gubancot	gubancokat
részes eset	gubancnak	gubancoknak
-val/-vel	gubanccal	gubancokkal
-ért	gubancért	gubancokért
-vá/-vé	gubanccá	gubancokká
-ig	gubancig	gubancokig
-ként	gubancként	gubancokként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	gubancban	gubancokban
-on/-en/-ön	gubancon	gubancokon
-nál/-nél	gubancnál	gubancoknál
-ba/-be	gubancba	gubancokba
-ra/-re	gubancra	gubancokra
-hoz/-hez/-höz	gubanchoz	gubancokhoz
-ból/-ből	gubancból	gubancokból
-ról/-ről	gubancról	gubancokról
-tól/-től	gubanctól	gubancoktól

gubanc birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	gubancom	gubancaim
a te	gubancod	gubancaid
az ő/ön/maga az önök/maguk	gubanca	gubancai
a mi	gubancunk	gubancaink
a ti	gubancotok	gubancaitok
az ő	gubancuk	gubancaik